Stressz volt, van, lesz, amióta a világ, világ. Viszont ma már létezik rá megoldás is. Úgy hívják: stresszkezelés. Hogy miért van szükségünk a stresszre és a stresszkezelésre? Gondoljuk át!
Talán nem véletlen, hogy az emberi testbe genetikailag programozva van az a mechanizmus, amely felkészít a küzdelemre, és képes fenntartani egyfajta fokozott pszichés és fizikai állapotot annak érdekében, hogy a küzdelem során kitartsanak energiáink, erőforrásaink. Biztosítja a fokozottabb szívműködést és oxigénfelvételt, megemeli a vérnyomást, ugrásra kész feszültségbe hozza az izmokat, adrenalin és kortizol hormont termel, és átmenetileg kiiktat néhány – a küzdelem szempontjából felesleges és energiapazarló funkciót, mint például a kiválasztás, a libidó és az immunrendszer aktivitása.
Ugyanakkor a szervezetben biztosított az a működés is, amely a fokozott igénybevétel és felfokozott működési mód – vagyis a küzdelem – megszűnése után képes a normál működést, a nyugalmi állapotot visszaállítani.
Ezt a rendszert nevezik „üss vagy fuss!” illetve „harcolj, vagy menekülj!” (flight or fight) mechanizmusnak, vagyis stressz-reakciónak. Ez a rendszer nagyon jó célt szolgált egykoron, amikor a nyakunkban lihegő mamut, esetleg az ellenséges törzsek, vagy éhes vadállatok elől kellett menekülni. Akkortájt ezek a küzdelmek – szervezetünk szempontjából – még sokkal inkább a „fairplay” szabályai szerint zajlottak. A harc, vagy épp a menekülés elkezdődött, egy darabig eltartott, majd véget ért, és megnyugodhattunk testileg, lelkileg egyaránt.
Manapság azonban már nem ilyen stressz hatásoknak vagyunk kitéve. Nem vadállatok, vagy erdőtűz elől kell menekülnünk. A stressz manapság nyomasztó határidők, igazságtalan főnökök, befizetetlen csekkek, bukásra álló gyerek, közlekedés dugó, sorban állás, globális társadalmi veszélyek, vagy épp családi problémák formájában érnek bennünket.
A hatásmechanizmus természetesen minden esetben teszi a dolgát, vagyis a küzdelemre való felkészülés, a fizikai és pszichés állapotváltozás létrejön, az ugrásra kész „vészhelyzet üzemmód” bekapcsol, ám ezekben a „harcokban” a küzdelemre, és pláne a győzelemre és azt követő megnyugvásra igen ritkán van lehetőségünk.
A stressz-reakció tehát – a fenyegetettség minőségétől és formájától függetlenül – minden esetben aktiválódik, és létrehozza mindazokat a tüneteket, amelyeket ugyan a küzdelemre való felkészítés indokolna, ám küzdelem és megnyugvás hiányában, és különösen tartósan és hosszútávon fennálló stresszes állapot esetén, az érintett szerveket (szív, keringés, emésztőrendszer, hormonok, immunrendszer) kimeríti és megbetegíti. A különböző destruktív megoldási módok (dohányzás, alkohol, túlevés, túlzott munka mennyiség, szerencsejátékok, gyógyszerek, agresszió, stb.) pedig csak tovább súlyosbítják a helyzetet. Hacsak…
Hacsak nem tanuljuk meg az életünkben kikerülhetetlenül jelen lévő stressz felismerni, egyéni érzékenységünket beazonosítani, és a megfelelő mentális stratégiákkal és mentális és fizikai módszerekkel kezelni, ellensúlyozni.
A stressz teljes kiiktatása az életünkből meglehetősen reménytelen törekvésnek tűnik. A felismerés, és tudatos kezelés, illetve az egészséges és adaptív stressz-kezelési módok viszont megtanulhatók. Erre szolgál stresszkezelés, és annak különböző módszerei. A megismert személetek és technikák rendszeres alkalmazásával pedig a stressz eredményesen kezelhető.
Ismerje meg a sikeres stresszkezelés lehetőségeit! Kattintson ide!
