A

következő témák mentén kiderül mindaz, amit a pszichoszociális kockázatértékelés kapcsán tudni érdemes.

 

  • Mi az a pszichoszociális kockázatértékelés és kezelés?
  • Miért szeretik a cégek kockázatértékelést?
  • Jogszabályi háttér
  • A munkahelyi stressz következményei a gazdaságban
  • A pszichoszociális kockázatok számokban
  • Mi számít pszichoszociális kockázati tényezőnek?
  • A pszichoszociális kockázatokkal összefüggő következmények
  • Miből áll és hogyan történik a pszichoszociális kockázatértékelés?
  • A kockázatértékelés eredménye
  • Mit nyernek a cégek a megfelelő  kockázatértékelésből?
  • Ajánlatkérés, kapcsolatfelvétel

 

Mi az a pszichoszociális kockázatértékelés és kezelés?

A pszichoszociális kockázatértékelés a munkavédelmi törvény által szabályozott munkáltatói kötelezettség, amelynek elvégzésére a munkáltató külsős szakértőt kérhet fel. A pszichoszociális kockázatértékelés folyamata magában foglalja a kockázati tényezők feltárását, és elemzését, illetve fejlesztési javaslatok és megoldások kidolgozását és megvalósítását is.

Ugyanakkor a törvényi kötelezettség mellett a pszichoszociális kockázatértékelés jelentős szervezetfejlesztési eszköz is, amely feltárja az adott cég, szervezet működésében fennálló esetleges problémákat, emberi és szakmai gócpontokat, nyílt vagy látens feszültségeket, amelyek az egyének és a szervezet szintjén is akadályát képzik az egészséges és eredményes működésnek. A teljes folyamat részeként pedig a feltárt problémák megoldására hatékony eszközöket, megoldási javaslatokat is ad.

Hazánkban a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény, majd ennek 2008. január 1-jei módosítása emelte a törvényi szabályozás szintjére a munkahelyi stresszt, kiemelve, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése, és csökkentése.

A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

A kockázatértékelést azért szeretik a cégek, mert…

  • teljesítik ezáltal törvényi kötelezettségüket,
  • feltárulnak az eredményességet és sikert akadályozó tényezők,
  • segítséget kapnak a pszichoszociális kockázati tényezőkkel összefüggésben lévő problémák megoldására,
  • a stressz-szint optimalizálásával javul az egyének és a csoportok produktivitása és a munkahelyi klíma,
  • emeli a cég presztízsét,
  • felismerik, hogy az egészséges humántőke = többszörösen megtérülő befektetés,
  • fontos és jelentős visszajelzést kapnak a cég/szervezet valódi működéséről,
  • hosszú távú befektetés jelent a sikerbe, eredményességbe,
  • segítségével motiválhatják, elkötelezettebbé tehetik és segíthetik a munkavállalókat,
  • a hatékony stressz kezelés a szervezeti kultúra része,
  • felismerik, hogy a munkahelyi stressz okozta problémák megelőzhetők, sikerrel kezelhetők,
  • Európai számítások kimutatták, hogy 1EUR befektetés az egészségfejlesztésbe 3-5-szörös megtérülést hoz,
  • segít megőrizni a cég produktivitását,
  • a cég hosszabb távon jelentős kiadásoktól mentesül,
  • része a cégek társadalmi felelősségvállalásának.

Jogszabályi háttér

A hazai munkavédelmi szabályozás régóta tartalmaz előírásokat a pszichoszociális kockázatok értékelésére és kezelésére. Az Uniós irányelveknek megfelelően Magyarországon 2008. január 1-től kötelező a munkáltatóknak a kockázatértékelés elkészítésekor a pszichoszociális kóroki tényezők munkavállalókra gyakorolt hatását értékelni, és kidolgoznia kockázat csökkentésére szolgáló intézkedéseket. Erről a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja rendelkezik.

A “stressztörvényként” is emlegetett jogszabály-módosítás megszabja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése, melyhez külsős szolgáltatót vehet igénybe.

A törvény alapján a munkáltatónak a kockázatértékeléskor vizsgálni kell a munkahelyi stressz jelenlétét, annak kiváltó okait, és minden lehetséges módon törekednie kell a káros stresszt okozó, tartós hatások elkerülésére. Néhány éves átmeneti időszak után, melynek során a törvény alkalmazását kutatásokkal is figyelemmel kísérték, 2011-ben a CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (3) bekezdését a kockázatértékeléssel kapcsolatban. Ennek értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább három évente köteles elvégezni.

Ugyanakkor kevésbé ismert a munkáltatók számára, hogy a pszichoszociális kockázatértékelés és a stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói intézkedés jellege, eszköztára eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől. A megelőzésben kiemelt jelentősége van a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is, továbbá szerepet kap a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók (pl. stressz-kezelési, szociális) támogatása, ösztönzése, stb.

A munkahelyi stressz következményei a gazdaságban

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség felmérése szerint az Európai Unió 27 tagállamában, a túlzott munkahelyi stressz az aktív munkavállalók közel egynegyedének (22%-ának) egészségét veszélyezteti. Magyarországon minden negyedik munkavállaló érintett és a számuk folyamatosan emelkedik. A munkahelyi stressz és következményei nemcsak egyéni viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések), de társadalmi szinten is komoly problémát jelentenek. A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forintra tehető, európai szinten ez az összeg pedig meghaladja az 500 milliárd eurót.

A pszichoszociális kockázatok számokban

  • a stressz miatt GDP kiesés hazánkban kb. 1000 milliárd Ft/év
  • Magyarországon a hiányzások 50-60 százaléka tulajdonítható közvetve vagy közvetlenül ennek
  • az EU országok munkavállalóinak körében a betegállományok 50%-a, a stresszel összefüggő problémák miatt van
  • az európai lakosság 25%-a tapasztal valamilyen lelki egészségbeli problémát;
  • a munkahelyi stressz okozta problémák miatt nő a hiányzás, a betegállomány, a munkanélküliség és a leszázalékolás;
  • a leli egészségzavarok költsége Európában kb. 240 milliárd euró;
  • a betegállomány miatti termeléscsökkenés, vagy kiesés költsége Európában évente 136 milliárd euró.
  • a GDP kiesés 1%-a a stressz következménye
  • a WHO előrejelzése szerint az új technológiák elterjedésével, a globalizáció felgyorsulásával, a munkavállalók létszámának csökkenésével és átlagos életkoruk emelkedésével, a munkahelyi stressz és a túlterheltség okozta depresszió 2030-ra vezető betegséggé válik (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, 2009).
  • a lelki egészségből ellenben jelentősen profitálni lehet: javul a motiváció és az elégedettség, nő a termelékenység, és csökken a hiányzás, a fluktuáció (Közhasznú stresszkutatás, 2011);

Mi számít pszichoszociális kockázati tényezőnek?

A Mvt. 87. § 1/H. bekezdése szerint pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

Ezek lehetnek:

  • munkafeladathoz, munka szervezéséhez köthető stresszorok (stresszt okozó tényezők)
  • a munkavégzés körülményeiből származó stresszorok,
  • munkakörnyezethez köthető stresszorok,
  • a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés,
  • a képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások,
  • a konfliktusos kapcsolatok a munkatársakkal, vagy a főnökkel,
  • nem pontosan érthető feladatok,
  • a kommunikáció hiánya (mit várnak el a dolgozótól),
  • a foglalkoztatás bizonytalansága,
  • a várható vállalati szerkezetváltás, stb.

A pszichoszociális kockázatokkal összefüggő következmények

A stressz rövidtávon jelentkező legjellemzőbb tünetei: ingerültség vagy éppen lehangoltság, fáradtság, türelmetlenség, labilitás, és szorongás. Hosszú távon egyre gyakoribbá válnak a hibák, koncentrációs zavarok, a munkatársak figyelme könnyen elterelődik. Csökken a munka iránti érdeklődésük, elköteleződésük és motivációjuk az elvárásoknak való megfelelésre. Megszaporodnak a fegyelmi problémák, a konfliktusok, az agresszív megnyilvánulások, vagy akár a tévedések, balesetek is. Ez együttesen járul hozzá a munkavállalók teljesítményének csökkenéséhez.

A kiégés számos munkahelyen és munkakörben egyre gyakoribb jelenség. A beosztottak belefáradnak a munkába, közömbössé, intoleránssá válnak, elveszítik motivációjukat, úgy érzik, egyre kevésbé kontrollálják a sikereiket vagy kudarcaikat és csökken a teljesítményük.

A túlzott munkahelyi stressz egy másik súlyos következménye a munkaerő nagymértékű elvándorlása. A kilépő munkatársak helyére újakat kell keresni és persze betanítani, ami jelentős költségekkel jár, rontja a vállalat külső megítélését és a munkatársak együttműködését is aláássa.

A munkáltatók számára jelzésértékű lehet, ha a szervezetben:

  • nagymértékű a fluktuáció
  • megnövekednek a késések, távollétek;
  • megszaporodik a határidők csúszása, be nem tartása;
  • fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések tapasztalhatók
  • visszaesik a munkateljesítmény
  • a foglalkozás-egészségügyi szolgálat az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozódását észleli.

Miből áll és hogyan történik a pszichoszociális kockázatértékelés?

A pszichoszociális kockázatértékelés a szakértő által a megrendelővel közösen kialakított, több elemből álló folyamat, amely a megrendelővel való együttműködésre épül.

A kockázatok feltárása, felmérése és elemzése mellett a folyamat része a megoldási javaslatok kidolgozása, illetve a feltárt problémák eredményes megoldása is. A pszichoszociális kockázatértékelés és kezelés fontos részét képzik a stresszkezelési tréningek (BŐVEBBEN) és a munkahelyi stresszkezelés (BŐVEBBEN) lehetőségei is.

A folyamat elemei:

  • ELŐKÉSZÍTÉS: egyeztetés, a megrendelő igényeinek pontos meghatározása, az érintettek tájékoztatása
  • FELMÉRÉS: a kockázati tényezők feltérképezése, on-line és/vagy papíralapú kérdőívek, interjúk, esettanulmány, helyzetfeltárás, a stressz-szint és a kockázati tényezők feltárására, módszertanilag minden esetben a megrendelő cég igényeire és jellegzetességeire specializálva
  • ELEMZÉS, értékelés: a körvonalazódott állapot és helyzetek elemzése, értékelése kvalitatív és kvantitatív módszerekkel, munkaköri csoportokra, munkakör jellegére stb. fókuszált problématérkép kialakítása, amely rámutat a komolyabb kockázatokra, rizikófaktorokra, amelyek veszélyt jelenthetnek a szervezet egészséges, hatékony működésére nézve.
  • JAVALSATOK: a körvonalazódó problémák megoldására csoport és cég specifikusan kialakított intézkedési javaslat, akció- és fejlesztési terv, valamint célzott beavatkozásokra vonatkozó javaslatok a stressz-szint és a pszichoszociális kockázatok csökkentésére, a munkavállalói mentális egészség biztosítására és a hatékonyság növelésére.
  • VISSZACSATOLÁS, DOKUMENTÁCIÓ: visszajelzés HR-nek, menedzsmentnek, a kockázatértékelés dokumentációja
  • A VÁLTOZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA: az akciótervek, változások, fejlesztések megvalósítása a munkahelyi stressz-kezelés komplex eszközeivel, illetve a folyamat követése, támogatása, és monitorozása.
  • MUNKAHELYI STRESSZ-KEZELÉS MEGVALÓSÍTÁSA: a kockázatértékelés során feltárt területek támogatás és optimalizálása stresszkezelési tréningek, munkahelyi stressz-oldás, illetve átfogó munkahelyi stressz-kezelési együttműködés keretében.
  • MONITORING: az eredmények követése, fenntartható fejlesztése, támogatás, szupervízió, tanácsadás.

Az eredmény

A folyamat végére a munkáltató rendelkezni fog egy átfogó dokumentációval, amely tartalmazza:

  • a szervezet egészséges és hatékony működését, illetve a munkatársak fizikai és mentális egészségét negatívan érintő pszichoszociális, illetve stresszel összefüggő faktorok – empirikus adatokra támaszkodó – leírását, jellemzését,
  • a tevékenységet befolyásoló helyzetek és problémák részletes elemzését, az összefüggések és hatásmechanizmusok feltárását,
  • megoldási javaslatokat (akciótervek, beavatkozási tervek) a helyzetek optimalizálására,
  • szakértői segítséget a megoldási javaslatok megvalósításához (tréningek, képzés, komplex stressz-kezelés, mentálhigiénés segítség),
  • támogatási és együttműködési javaslatot a folyamat monitorozásához.

Mit nyernek a cégeknek a megfelelő kockázatértékelésből?

A szervezeti szintű megelőzés egyrészt megóvja a munkavállalók egészségét és érzelmi-motivációs tőkéjét, még mielőtt a negatív hatások bekövetkeznének, másrészt a munkaszervezéssel és HR-rendszerek fejlesztésével, humánfolyamatok optimalizálásával hozzájárul a szervezeti hatékonyság fejlesztéséhez és sikeresebb gazdasági működéséhez is.

Ajánlatkérés, kapcsolatfelvétel

Az Önök cégére szabott ajánlat és együttműködési terv személyes konzultáció és részletes egyeztetés után alakítható ki. A pszichoszociális kockázatértékeléssel kapcsolatban kérjen részletes tájékoztatót, illetve szakmai ajánlatot!

A kapcsolatfelvételhez kattintson IDE!