következő témák mentén kiderül mindaz, amit a pszichoszociális kockázatértékelés kapcsán tudni érdemes.
- Mi az a pszichoszociális kockázatértékelés és kezelés?
- Miért szeretik a cégek kockázatértékelést?
- Jogszabályi háttér
- A munkahelyi stressz következményei a gazdaságban
- A pszichoszociális kockázatok számokban
- Mi számít pszichoszociális kockázati tényezőnek?
- A pszichoszociális kockázatokkal összefüggő következmények
- Miből áll és hogyan történik a pszichoszociális kockázatértékelés?
- A kockázatértékelés eredménye
- Mit nyernek a cégek a megfelelő kockázatértékelésből?
- Ajánlatkérés, kapcsolatfelvétel
Mi az a pszichoszociális kockázatértékelés és kezelés?
A pszichoszociális kockázatértékelés a munkavédelmi törvény által szabályozott munkáltatói kötelezettség, amelynek elvégzésére a munkáltató külsős szakértőt kérhet fel. A pszichoszociális kockázatértékelés folyamata magában foglalja a kockázati tényezők feltárását, és elemzését, illetve fejlesztési javaslatok és megoldások kidolgozását és megvalósítását is.
Ugyanakkor a törvényi kötelezettség mellett a pszichoszociális kockázatértékelés jelentős szervezetfejlesztési eszköz is, amely feltárja az adott cég, szervezet működésében fennálló esetleges problémákat, emberi és szakmai gócpontokat, nyílt vagy látens feszültségeket, amelyek az egyének és a szervezet szintjén is akadályát képzik az egészséges és eredményes működésnek. A teljes folyamat részeként pedig a feltárt problémák megoldására hatékony eszközöket, megoldási javaslatokat is ad.
Hazánkban a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény, majd ennek 2008. január 1-jei módosítása emelte a törvényi szabályozás szintjére a munkahelyi stresszt, kiemelve, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése, és csökkentése.
A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
A kockázatértékelést azért szeretik a cégek, mert…
- teljesítik ezáltal törvényi kötelezettségüket,
- feltárulnak az eredményességet és sikert akadályozó tényezők,
- segítséget kapnak a pszichoszociális kockázati tényezőkkel összefüggésben lévő problémák megoldására,
- a stressz-szint optimalizálásával javul az egyének és a csoportok produktivitása és a munkahelyi klíma,
- emeli a cég presztízsét,
- felismerik, hogy az egészséges humántőke = többszörösen megtérülő befektetés,
- fontos és jelentős visszajelzést kapnak a cég/szervezet valódi működéséről,
- hosszú távú befektetés jelent a sikerbe, eredményességbe,
- segítségével motiválhatják, elkötelezettebbé tehetik és segíthetik a munkavállalókat,
- a hatékony stressz kezelés a szervezeti kultúra része,
- felismerik, hogy a munkahelyi stressz okozta problémák megelőzhetők, sikerrel kezelhetők,
- Európai számítások kimutatták, hogy 1EUR befektetés az egészségfejlesztésbe 3-5-szörös megtérülést hoz,
- segít megőrizni a cég produktivitását,
- a cég hosszabb távon jelentős kiadásoktól mentesül,
- része a cégek társadalmi felelősségvállalásának.
Jogszabályi háttér
A hazai munkavédelmi szabályozás régóta tartalmaz előírásokat a pszichoszociális kockázatok értékelésére és kezelésére. Az Uniós irányelveknek megfelelően Magyarországon 2008. január 1-től kötelező a munkáltatóknak a kockázatértékelés elkészítésekor a pszichoszociális kóroki tényezők munkavállalókra gyakorolt hatását értékelni, és kidolgoznia kockázat csökkentésére szolgáló intézkedéseket. Erről a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja rendelkezik.
A “stressztörvényként” is emlegetett jogszabály-módosítás megszabja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése, melyhez külsős szolgáltatót vehet igénybe.
A törvény alapján a munkáltatónak a kockázatértékeléskor vizsgálni kell a munkahelyi stressz jelenlétét, annak kiváltó okait, és minden lehetséges módon törekednie kell a káros stresszt okozó, tartós hatások elkerülésére. Néhány éves átmeneti időszak után, melynek során a törvény alkalmazását kutatásokkal is figyelemmel kísérték, 2011-ben a CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (3) bekezdését a kockázatértékeléssel kapcsolatban. Ennek értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább három évente köteles elvégezni.
Ugyanakkor kevésbé ismert a munkáltatók számára, hogy a pszichoszociális kockázatértékelés és a stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói intézkedés jellege, eszköztára eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől. A megelőzésben kiemelt jelentősége van a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is, továbbá szerepet kap a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók (pl. stressz-kezelési, szociális) támogatása, ösztönzése, stb.
A munkahelyi stressz következményei a gazdaságban
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség felmérése szerint az Európai Unió 27 tagállamában, a túlzott munkahelyi stressz az aktív munkavállalók közel egynegyedének (22%-ának) egészségét veszélyezteti. Magyarországon minden negyedik munkavállaló érintett és a számuk folyamatosan emelkedik. A munkahelyi stressz és következményei nemcsak egyéni viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések), de társadalmi szinten is komoly problémát jelentenek. A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forintra tehető, európai szinten ez az összeg pedig meghaladja az 500 milliárd eurót.
A pszichoszociális kockázatok számokban
- a stressz miatt GDP kiesés hazánkban kb. 1000 milliárd Ft/év
- Magyarországon a hiányzások 50-60 százaléka tulajdonítható közvetve vagy közvetlenül ennek
- az EU országok munkavállalóinak körében a betegállományok 50%-a, a stresszel összefüggő problémák miatt van
- az európai lakosság 25%-a tapasztal valamilyen lelki egészségbeli problémát;
- a munkahelyi stressz okozta problémák miatt nő a hiányzás, a betegállomány, a munkanélküliség és a leszázalékolás;
- a leli egészségzavarok költsége Európában kb. 240 milliárd euró;
- a betegállomány miatti termeléscsökkenés, vagy kiesés költsége Európában évente 136 milliárd euró.
- a GDP kiesés 1%-a a stressz következménye
- a WHO előrejelzése szerint az új technológiák elterjedésével, a globalizáció felgyorsulásával, a munkavállalók létszámának csökkenésével és átlagos életkoruk emelkedésével, a munkahelyi stressz és a túlterheltség okozta depresszió 2030-ra vezető betegséggé válik (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, 2009).
- a lelki egészségből ellenben jelentősen profitálni lehet: javul a motiváció és az elégedettség, nő a termelékenység, és csökken a hiányzás, a fluktuáció (Közhasznú stresszkutatás, 2011);
Mi számít pszichoszociális kockázati tényezőnek?
A Mvt. 87. § 1/H. bekezdése szerint pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Ezek lehetnek:
- munkafeladathoz, munka szervezéséhez köthető stresszorok (stresszt okozó tényezők)
- a munkavégzés körülményeiből származó stresszorok,
- munkakörnyezethez köthető stresszorok,
- a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés,
- a képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások,
- a konfliktusos kapcsolatok a munkatársakkal, vagy a főnökkel,
- nem pontosan érthető feladatok,
- a kommunikáció hiánya (mit várnak el a dolgozótól),
- a foglalkoztatás bizonytalansága,
- a várható vállalati szerkezetváltás, stb.
A pszichoszociális kockázatokkal összefüggő következmények
A stressz rövidtávon jelentkező legjellemzőbb tünetei: ingerültség vagy éppen lehangoltság, fáradtság, türelmetlenség, labilitás, és szorongás. Hosszú távon egyre gyakoribbá válnak a hibák, koncentrációs zavarok, a munkatársak figyelme könnyen elterelődik. Csökken a munka iránti érdeklődésük, elköteleződésük és motivációjuk az elvárásoknak való megfelelésre. Megszaporodnak a fegyelmi problémák, a konfliktusok, az agresszív megnyilvánulások, vagy akár a tévedések, balesetek is. Ez együttesen járul hozzá a munkavállalók teljesítményének csökkenéséhez.
A kiégés számos munkahelyen és munkakörben egyre gyakoribb jelenség. A beosztottak belefáradnak a munkába, közömbössé, intoleránssá válnak, elveszítik motivációjukat, úgy érzik, egyre kevésbé kontrollálják a sikereiket vagy kudarcaikat és csökken a teljesítményük.
A túlzott munkahelyi stressz egy másik súlyos következménye a munkaerő nagymértékű elvándorlása. A kilépő munkatársak helyére újakat kell keresni és persze betanítani, ami jelentős költségekkel jár, rontja a vállalat külső megítélését és a munkatársak együttműködését is aláássa.
A munkáltatók számára jelzésértékű lehet, ha a szervezetben:
- nagymértékű a fluktuáció
- megnövekednek a késések, távollétek;
- megszaporodik a határidők csúszása, be nem tartása;
- fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések tapasztalhatók
- visszaesik a munkateljesítmény
- a foglalkozás-egészségügyi szolgálat az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozódását észleli.
Miből áll és hogyan történik a pszichoszociális kockázatértékelés?
A pszichoszociális kockázatértékelés a szakértő által a megrendelővel közösen kialakított, több elemből álló folyamat, amely a megrendelővel való együttműködésre épül.
A kockázatok feltárása, felmérése és elemzése mellett a folyamat része a megoldási javaslatok kidolgozása, illetve a feltárt problémák eredményes megoldása is. A pszichoszociális kockázatértékelés és kezelés fontos részét képzik a stresszkezelési tréningek (BŐVEBBEN) és a munkahelyi stresszkezelés (BŐVEBBEN) lehetőségei is.
A folyamat elemei:
- ELŐKÉSZÍTÉS: egyeztetés, a megrendelő igényeinek pontos meghatározása, az érintettek tájékoztatása
- FELMÉRÉS: a kockázati tényezők feltérképezése, on-line és/vagy papíralapú kérdőívek, interjúk, esettanulmány, helyzetfeltárás, a stressz-szint és a kockázati tényezők feltárására, módszertanilag minden esetben a megrendelő cég igényeire és jellegzetességeire specializálva
- ELEMZÉS, értékelés: a körvonalazódott állapot és helyzetek elemzése, értékelése kvalitatív és kvantitatív módszerekkel, munkaköri csoportokra, munkakör jellegére stb. fókuszált problématérkép kialakítása, amely rámutat a komolyabb kockázatokra, rizikófaktorokra, amelyek veszélyt jelenthetnek a szervezet egészséges, hatékony működésére nézve.
- JAVALSATOK: a körvonalazódó problémák megoldására csoport és cég specifikusan kialakított intézkedési javaslat, akció- és fejlesztési terv, valamint célzott beavatkozásokra vonatkozó javaslatok a stressz-szint és a pszichoszociális kockázatok csökkentésére, a munkavállalói mentális egészség biztosítására és a hatékonyság növelésére.
- VISSZACSATOLÁS, DOKUMENTÁCIÓ: visszajelzés HR-nek, menedzsmentnek, a kockázatértékelés dokumentációja
- A VÁLTOZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA: az akciótervek, változások, fejlesztések megvalósítása a munkahelyi stressz-kezelés komplex eszközeivel, illetve a folyamat követése, támogatása, és monitorozása.
- MUNKAHELYI STRESSZ-KEZELÉS MEGVALÓSÍTÁSA: a kockázatértékelés során feltárt területek támogatás és optimalizálása stresszkezelési tréningek, munkahelyi stressz-oldás, illetve átfogó munkahelyi stressz-kezelési együttműködés keretében.
- MONITORING: az eredmények követése, fenntartható fejlesztése, támogatás, szupervízió, tanácsadás.
Az eredmény
A folyamat végére a munkáltató rendelkezni fog egy átfogó dokumentációval, amely tartalmazza:
- a szervezet egészséges és hatékony működését, illetve a munkatársak fizikai és mentális egészségét negatívan érintő pszichoszociális, illetve stresszel összefüggő faktorok – empirikus adatokra támaszkodó – leírását, jellemzését,
- a tevékenységet befolyásoló helyzetek és problémák részletes elemzését, az összefüggések és hatásmechanizmusok feltárását,
- megoldási javaslatokat (akciótervek, beavatkozási tervek) a helyzetek optimalizálására,
- szakértői segítséget a megoldási javaslatok megvalósításához (tréningek, képzés, komplex stressz-kezelés, mentálhigiénés segítség),
- támogatási és együttműködési javaslatot a folyamat monitorozásához.
Mit nyernek a cégeknek a megfelelő kockázatértékelésből?
A szervezeti szintű megelőzés egyrészt megóvja a munkavállalók egészségét és érzelmi-motivációs tőkéjét, még mielőtt a negatív hatások bekövetkeznének, másrészt a munkaszervezéssel és HR-rendszerek fejlesztésével, humánfolyamatok optimalizálásával hozzájárul a szervezeti hatékonyság fejlesztéséhez és sikeresebb gazdasági működéséhez is.
Ajánlatkérés, kapcsolatfelvétel
Az Önök cégére szabott ajánlat és együttműködési terv személyes konzultáció és részletes egyeztetés után alakítható ki. A pszichoszociális kockázatértékeléssel kapcsolatban kérjen részletes tájékoztatót, illetve szakmai ajánlatot!
